Gondolataim az életről!

Hogy mit gondolok róla? Egy nagy utazás. Egy olyan vonaton ahol te vagy az utas, és az Isten a kalauz. A vonatot te vezeted, úgy ahogy éled az életet. Ha nincs jegyed? Leszállítanak róla. De ha jól csinálod, akkor elutazhatsz a végállomásig is. Ez az út viszont csak egy felé tart és visszafelé nem jön vonat, tehát ha idő előtt leszállsz, soha se soha nem jön már másik, amivel tovább mehetsz, vagy előröl, kezdheted az utazást. De ha megvárod az utazás végét, boldogan szállsz majd le a vonatról. Mert lesz egy csomó jó emléked, amit az utazásod során szereztél. A jegy melyet váltanod kell, hozzá azt úgy hívják, SZERETET. :) 

 

---

 

 

Gondolataim a szerelemről!

Szerelem? Sok fajta létezik. Én mégis csak egy fajtájában hiszek. Az igaz szerelemben. Az igaz szerelem, nem tűr meg, semmilyen veszekedést, és vitát. Ha van is, akkor azt egyszerűen legyőzi a szeretet. Két ember egymás iránt érzett kölcsönös és tiszta szeretete. A szerelem, viszont lehet plátói is. Olyan érzés, mikor az imádott személy, nincs közvetlenül a közeledben, mégis szereted és tiszteled. Az írás is egyfajta szerelem. A lélek szerelme. Mikor összhangban van, a szív dobbanása a sorokkal, melyeket rímekbe foglalsz, miközben gondolataid egy bizonyos téma körül forognak. Lehet ez a téma pont "Ő" vagy "Ők" akik neked mindennél többet jelentenek.  Ez pedig nem más, mint a Gyermeked, és a Családod. :)

 

---

 

Gondolatok a Magányról!

Kérdés: Vajon miért magányos az ember? Tehet arról, hogy magányos? Az én válaszom igen egyszerű erre. TEHET. Sokat gondolkozom azon, hogy embertársaim miért magányosak? Hisz az ember, társas lény. Sokszor tapasztalom azt, hogy embertársaim, nem keresik más embertársak társaságát. Szerintem nem törvényszerű az, hogy egyedül kell élni az életet. Viszont, hogy kivel vagy kikkel, azt meg kell minden esetben válogatni. Sajnos vannak esetek, amikor az ember önhibáján kívül lesz magányos. Ezt okozhatja egy haláleset, esetleg egy váratlan szakítás. De nem éri meg a zárt ajtók közé menekülni, és mindenkit elutasítani, aki közeledni próbál felénk. Ha mindenkit elutasítunk az élet útján, akkor magányban kell utaznunk, és nem lesz útitársunk, útitársaink soha. Ha egy utastárs már leszállt az élet vonatáról, be kell engednünk egy másik utastársat. Lehet, az nem sokáig utazik majd velünk, sőt az is lehet, hogy egy fülkével arrébb megy. De ha az élet vonatán a fülkeajtót bezárjuk, akkor a kalauzon kívül senki nem megy be oda, ez által, egy hosszú mégis unalmas út lesz az életünk útja, amit alig várunk majd, hogy vége legyen, és leszállhassunk a vonatról. Tanulság? Tanuljunk meg útitársakat keresni, a helyett, aki már leszállt, mert az út melyen utaznunk kell, még elég hosszú ahhoz, hogy egyedül zötyögjük végig. :)

---

 

Gondolatok Istenről!

Hogy létezik e? Igen léteznie kell egy felsőbb és komolyabb hatalomnak a világ felett. Hogy láttam e? Nem. Sosem láttam, de mindig éreztem a jelenlétét. :)